SZÉLL KÁLMÁN TÉR REKONSTRUKCIÓJA
BUDAPEST

ORSZÁGOS ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT

. . . . .

Építészet-Városépítészet:
VÖRÖS ERIKA
DR. GYERGYÁK JÁNOS
LÁSZLÓ ZSOLT
KOKAS BALÁZS
KORONCZI PÉTER

. . . . .

Közlekedési terv:
LOVAS ATTILA

. . . . .

Tervezés éve:
2012

. . . . .

ÉPÍTÉSZETI- VÁROSÉPÍTÉSZETI JAVASLATOK

A tervezési terület Buda ma is egyik legjelentősebb városi köztere a városrész „színvonalához méltatlan, lepusztult, zavaros építészeti megjelenéssel” bír, „arculatát elsősorban a közlekedési csomóponti szerepe határozza meg”. Sajnálatos módon e jelenlegi konfliktusokkal teli fizikai állapot kivetül a tér társadalmára is, a közbiztonság kritikus, nem véletlen, hogy a tér ma csupán egy „átjáró ház”, igazi köztéri találkozóhellyé nem tudott válni. Pályatervünkben a pályázati célként megfogalmazott fejlesztésekkel – „a városszerkezetben elfoglalt helyhez méltó, funkcionálisan jól működő, a mai kor elvárásainak megfelelő és reálisan megvalósítható” – messzemenően egyetértünk. A történelmileg kialakult térszerkezetet, terület-felhasználást és városépítészeti karaktert reálisan megvalósítható ÚJ MINŐSÉGGÉ kívántuk formálni.
A Széll Kálmán tér ne csak átjáró ház legyen, hanem az elindulás és megérkezés, valamint az ott tartózkodás helyévé is váljon. Széll Kálmán tér egyedisége, morfológiája, a már említetteken túl is alkalmassá válhat az új szerepkörre ha komplex módon, építészeti, tájépítészeti eszközökkel alakítjuk, formáljuk, tesszük inger gazdaggá, fenntarthatóvá. Ha nem csak átrohanunk a téren, nem csak a megállóhelyek megközelítése a cél, hanem „helyeket” alakítunk ki a megállásra, akkor a „tér élete lelassul”, a közösségi funkciók erősödnek. Fentiekben vázolt fejlesztési elvek figyelembevételével az alábbi tervjavaslatokat fogalmaztuk meg:
_világos, egyszerűen áttekinthető közúti, tömegközlekedési, gyalogos és kerékpáros hálózat létrehozása,
_a térre történő beérkezés – különösen a Vár és Csaba utca irányából – egyben megállópont is legyen, kilátóteraszok tegyék lehetővé a szemlélődést. A tér déli oldalán a Csaba utca – Várfok utca síkjából induló lépcsősor kialakítása, mely a közlekedés mellett a téren rendezendő programok, események megtekintésére szolgál, a találkozások helyévé válhat. A lépcső alatt helyeztük el a teret kiszolgáló funkciókat, így az elpötyögtetett pavilonok helyett egységes, nagyvonalú építészeti alkotás rendezi, kapcsolja össze a teret a Posta-palota együttesével,
_a Csaba utca – Dékán utca – Fáy utca hídszerkezettel történő összekötése (II. ütem), mely a Városmajor és a Rózsadomb között a Millenáris park érintésével teremt közvetlen – ugyanakkor a mozgójárdákkal a térrel is – kapcsolatot,
_a METRO épületét toldalékainak bontásával, belső átalakítással kívánjuk „védetté” tenni. Az épület főbejárata alkalmas lesz rendezvények tartására is. A jelentős méretű tetőfelületről összegyűjtött csapadékvizet az épülethez kapcsolt vízfelületben tároljuk, kellemes mikroklímát biztosítva,
_a Széll Kálmán tér térfalai kialakultak. Minden bizonnyal a tér megújulását a térfalakon lévő funkciók gazdagodása, az építészeti minőség javulása fogja követni. Pályázatunkban a Margit körút 101. és a Retek utca 12. számú épület fejlesztésére tettünk javaslatot. Ide érkezik a Csaba utca felől indított híd, az épület kulturális, közszolgáltatási, kereskedelmi funkciójával minta lehet a térfalak funkciógazdagításának.


KÖRNYEZETTERVEZÉSI JAVASLATOK

_a tér akadálymentesítését alapvető fontosságúnak tartottuk, a tér bármely síkja között mozgójárdával, lifttel (lépcsővel) biztosított a gyalogos és kerékpáros közlekedés,
_aluljárók létesítését nem terveztük. A gyalogosított Csaba utcában a Buszutca kereszteződésében is zebrát (fekvő rendőr) terveztünk. A Széna térre javasolt csomóponti megoldással ugyancsak biztosítható a biztonságos gyalogos, kerékpáros forgalom. Az aluljárókkal kapcsolatos rendkívül költséges megoldásokat jelen gazdasági helyzetben nem tartjuk reálisnak,
_a téren egységes arculatú térburkolatot terveztünk. A burkolatok megjelenítése kettős: egyfajta karakterű (színű, textúrájú, minőségű) burkolatot javasolunk a belső téren (metróállomás környéke), ettől eltérő hangulatot kívánunk elérni a térfalak menti járdák, a tömegközlekedési megállóhelyek, a kerékpársávok esetében. A burkolatok mindkét esetben (lépcsőkön is) magas kopásállóak, csúszásmentesek,
_zöldfelületek: egyetértünk a pályázati kiírás azon gondolatával, hogy „levegős árnyat adó, koronaszinten összezáruló zöldfelülettel tagolt gyalogos tér kialakítása a cél”,
_a térfalak mentén meglévő fasorok, zöldfelületek megtartása, kiegészítése, a közúti közlekedési sávok mentén új fasorok létesítése,
_a villamos perontetők a Széll Kálmán tér belső területének mintegy „térfalai” jelennek meg az előírt hosszúságban, 4,00m szélességben, a tömegükbe integrálva információs felületekkel. A buszmegállókhoz kisebb kialakítású, standard beállókat terveztünk,
_az új köztéri óra, mely a tér egy fontos szimbóluma volt, újra megfelelő pozícióba került, a lépcső tömege fölé emelkedve,környezetében egy gyülekezőhelyet kialakítva,
_a tér világítása kompakt formájú, napelemes lámpákkal és a burkolatba, illetve lépcsőfokokba rejtett hosszanti LED égőkkel kialakított,
_utcabútorok a homogenitást – beton, szürke horganyzott acél, egyszerű formák – tükrözik, legyen azok egyedi design-nal készítettek – „bumeráng” támfalpad vagy kandeláberek, szemetesek,
_a tervezési területen az első ütemhez kapcsolódóan új parkolókat nem terveztünk kialakítani. A második ütembe tervezett mélygarázs mind a turistabusz, mind a tér illetve a vár parkolási igényeit képes kielégíteni elhelyezkedésével.


ÉPÜLETEK, ÉPÍTETT ELEMEK BEMUTATÁSA ÜTEMEZÉSSEL

I. ÜTEM

Széll Kálmán lépcső®

Metro kijáró épülete

Várfok utcai BKV épület

Gyalogos felüljáró


II. ÜTEM

Gyalogos felüljáró folytatása

Margit körút 101. és a Retek utca 12. számú telkek fejlesztése

Széna tér fejlesztése