KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÓHÁZ
ZEBEGÉNY

Országos építészeti ÖTLETPÁLYÁZAT


. . . . .

Tervezők:
DR. GYERGYÁK JÁNOS
DR. BORSOS ÁGNES

. . . . .

Munkatárs:
BORBÁS RENÁTA
BORBÁS RÉKA

. . . . .

Tervezés éve:
2015

. . . . .

BEVEZETÉS

A nagyvárosok fejlődése megállíthatatlan:. Mindenki gondol ezekről, amit gondol, de az biztos hogy a jövő ebbe az irányba is mutat. A másik irány lehet és pont ennek az ellenpólusaként érdekessé és különlegessé válhat egy falu. A falvak léptékének a megőrzése ugyan olyan csalogató lehet, mint a nagyváros zajos vibrálása. A nagyvárosok maguk rohanó ütemében fejlődnek, a kis falvaink meg szépen lassan eltűnnek jól ismert okok miatt. Fontos kérdés hogy falvainkat hogyan tudjuk aktivizálni, hogyan lehet őket nagyobb rétegek szamara vonzóvá tenni. Véleményünk szerint egyértelműen meg kell hagynunk a falu kialakult karakteres megjelenését, mint egy olyan „menedéket“ amit a városi élet rohanásában „megfáradt” emberek, csoportok szabadon tudnak használni. A falu egy olyan egyedi környezet mely nagyon nehezen pótolható; a természeti és épített környezet egy olyan szép halmaza mely hosszú idő során jött létre és melyet újra fejleszteni kell.


ÉPÍTÉSZETI KARAKTER

A pályázat során elsődleges szempont volt számunkra a meglévő településszövetbe illeszkedés telepítéssel ,tömegformálással és anyaghasználattal. A felvázolt programot az összetettsége (elkülönített használatok) és a telek speciális adottsága miatt szétszedtünk egységekre - szállás és alkotótábor- azonban figyeltünk azok szoros kapcsolatára. Véleményünk szerint az Árpád utca „folyamatos” ám a tervezési területen hiányzó térfalát szükséges pótolni, hogy a kialakult beépítés (utcával párhuzamos illetve merőleges épületek) rendeződjön. Az „funkcióilleszkedés” szabálya szerint az utca mentén alakítottuk ki a lakó vagyis a szállás funkciót a patak Árpád utca között. A telekrészen kialakított 3 épületet és az általuk közbezárt „lakóudvart” az új gyalogos sétány felé nyitottuk meg, ezzel is intenzívebb kapcsolatot teremtve a telek hátsó funkciói felé –sétány, mint kapocs. Az intenzívebb funkciókapcsolatok érdekében egy belső útvonalat is kialakítottunk a nagyterem illetve azon át műtermek felé a patakon átvezetve. A javasolt épületek tömör falas szerkezettel, magas tetővel és fehérre vakolt tömegeivel jól illeszkednek a kialakult magyar falu utcaképébe. Az épületek megemelt tömege lehetőséget adott tetőtér kialakítására az utcakép magasságába illeszkedve is. Ezzel szemben a patak túlpartján más beépítési formát illetve építészeti karaktert használtunk. A patak menti tömb az Árpád és a Szőnyi utcával szemben laza telepítésű beépítést mutat. A szerkezetileg üresebb és lazább belső területet északról, a telek együttes nyaktagjában egy markáns épülettel kívántuk lezárni (multifunkcionális nagyterem) . Fontos volt hogy a telepítéssel egyszerre tudjunk létrehozni különböző minőségű külső tereket mint a fél-privát belső füves terület illetve burkolt köztér.


A nagyteremtől délre a patak mentén folytattuk a laza szerkezetű beépítést,azonban célunk volt hogy a Szőnyi utcával párhuzamosan annak hiányzó és sérült utcaképét is kiépítsük. Ehhez a karakterhez kisméretű magastetős egységeket használtunk, melyek egymáshoz kacsolódása vagy éppen elszakadása teszi egyszerre halmazossá de mégis „rendet teremtve” a Szőnyi utca mentén. A belső tömbbe javasolt épületek építészeti megjelenésében és arányában a pajták illetve a gazdasági épületek megjelenésére törekedtünk; egyszerű magastetős forma, természetes anyagok (fa) megjelenésével.


„KAPUK”

Az elkülönített épületeinket az egységes „kapukialakítás” fogja össze. A falusi házak, a magyar tradicionális építészetben mindig kiemelt fontossága volt a kapumotívumnak. Célunk volt hogy az egységeket egy azonos, mai kerettel határoljuk le és a keretek folytonosságával (vizuális kapocs) teremtünk egy folytonosságot a belső területen. A lapos tetős „dobozok” karakteres piros színnel (nyers téglafelület illetve festett fafelület) kiemelkednek a környezetükből és vezetik az embert, újabb és újabb élmények felfedezésében.


TERMÉSZET (VÍZ) ÉS EMBER

A falusias környezet a természet növényeivel, az állatok és a patak egyvelege egy olyan miliőt hoz létre melynek minden elemét meg „kell” mutatnunk, elérhetővé kell tennünk. A területen a patakra, mint értékre kell tekinteni. Fontosnak tartjuk, hogy a víz szerves kapcsoltba kerüljön az itt alkotókkal vagy lakókkal. Az intenzív kapcsolat a víz szintjére levezetettet terasz illetve a keleti szállásépület pinceszintjére helyezett szauna-jacuzzi-patak kapcsolatok biztosítják.