A JÓZSEF ATTILA-LAKÓTELEP MEGÚJÍTÁSA
FERENCVÁROS

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT
NYÍLT, TITKOS ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT

. . . . .

Tervezők:
ZOLTÁN ERZSÉBET DLA
/ 3Z KFT.
DR. GYERGYÁK JÁNOS / AU.ROOM ÉPÍTÉSZ MŰHELY
GÁL BENCE
MÓZES ANETT

. . . . .

Tervezés éve:
2017

. . . . .

ÁLTALÁNOS ELVEK

1. Meglévő zöldfelület megőrzése és aktivizálása: A lakótelep többször hangsúlyozott legfőbb értékének, a fás, ligetes zöldfelületek megőrzése és új telekstrúktúrával és közösségi funkciókkal a terület használatának növelése – a külső határtalan terek „lehatárolása”
2. Közösségi felületek többszintű kialakítása – Aktív közösségek létrehozása (közösségi fejlesztések illetve közösségi építések) A szomszédsági viszony erősítése több szintű térhasználattal: lépcsőház közösség - lakótömbközösség (önkormányzattól ideiglenes időre átadott területen – külső közösségi tér (lakótelepi - önkormányzati terület) – városi tér (kerületi közösség - önkormányzati terület)
3. Hiányzó vagy alulméretezett lakótelepi funkciók kiépítése A lakótelep (közel 20.000 ember) számára szükséges kulturális (közösségi ház + tudásközpont), rekreációs és kereskedelmi (piacok) felületek létrehozása illetve egy nagyobb, kerületi szintű zöldfelület kialakítása
4. Közösségi közlekedési hálózat és annak csomópontjainak fejlesztése A közösségi, a megosztott valamint a gyalogos és biciklis közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése, intermodális helyi csomópontok kiépítése annak érdekében, hogy az lakótelepen az autófüggőséget csökkentsük
5. Magántulajdon (lakások) védelme illetve az egységesített bővítési lehetőségek biztosítása (építési helyek kijelölése, településképi arculati elemek meghatározása) A magántulajdon tisztelete, annak bővítési lehetőségének előkészítése, mely azonban minden esetben a helyi közösség egyetértésben valósulhat meg (más magántulajdon védelme), a lakótelep egységes arculati iránymutatása mellett.
6. Kortárs, magas építészeti minőségű, fenntartható lakókörnyezet kialakítása A lakótelep építésének idejében (1956-1963) korának mintaprojektje volt (telepítése, belső terek, új szerkezetek, új anyagok, szalagrendszerű szervezési módszer) mely az elmúlt 50 évben elavult. Célunk a kommersz, középszerű megoldások helyett olyan építészeti gondolkodás alkalmazása mellyel a lakótelep ismét mintául szolgálhat illetve értékét növelheti.

KÖZÖSSÉGI KÖZPONT KIALAKÍTÁSÁNAK KONCEPCIÓJA

A városnyi lakosságú lakótelep fejlesztésének egyik kulcskérdése a helyi identitás erősítésének módja, illetve az ehhez kapcsolódó minimális programként egy közösségi tér és egy későbbi ütemben közösségi épület kialakítása. Koncepcióinkban ezt a programot tágan értelmezve a lakótelep súlypontjában egy „burkolt” és „zöld” közösségi központot javasoltunk kialakítani.
A „burkolt” közösségi központ a Dési Huber és a Pöttyös utca találkozásánál jön létre, melyet a már meglévő szolgáltatások és kereskedelmi funkciók is megerősítenek. A teresedést déli irányba folytatva, a Dési Huber utca másik oldalán, a Napfény utcával párhuzamosan egy új fásított közösségi teret terveztünk, mely a későbbiekben egy közösségi épülettel egészülne ki déli irányból. Az É-D irányú térrendszer déli eleme, az új fásított és burkolt teresedés a Pest-Buda mozi és a későbbiekben megvalósítandó közösségi ház között létesít kapcsolatot azon kívül, hogy önállóan is karakteres eleme lesz a területnek.
A „burkolt” közösségi központnak egy K-NY tengelyt is javasolunk kialakítani, mely a Dési Huber és a Pöttyös utca találkozásánál működő és felújítandó teret keleti irányba a rendelőintézettel és a rekreációs és gyermek játszóház funkciókkal bővítendő „pártház-üzletházzal” köti össze. Az új tengely így a terület súlypontjában, de a házak között elrejtett funkciókat jobban elérhetővé teszi, csakúgy, mint a babák rózsaparkját. A K-NY tengelyhez egy második ütemben javasoljuk a Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskolával összekötni, ahol közösségi fejlesztéssel, az iskola és a helyi lakóközösség számára épülhetne egy nagyobb mozgásközpont, tornaterem.
A „zöld” közösségi központ (nagy burkolt felületek helyett természetes megjelenés) a területen egy „övként”, körcikkelyként húzódik a terület É-D-i súlypontjában. Két végpontjában új villamosmegállókkal, fontosabb közbenső csomópontjaiban buszmegállókkal, szélén pedig parkolóhelyekkel. Nyugatról keletre haladva kisebb zöld sétányt találunk, ami majd a megvalósítandó közösségi ház déli kertjét is adja, ezt követően egy gyerekeknek és szüleiknek tervezett, állatfigurákkal színesített „állatpark” következik, majd a „sportpark” idősebbeknek, végén pedig keleten, az új parkerdő az erdei kalandparkkal zárja le a területet.
Míg a „burkolt” közösségi felületek inkább a helyi igényeket kívánják szolgálni, addig a „zöld” fejlesztés nagyobb szintű, esetlegesen kerületi, vagy városi funkciókat (rekreációs) látja el.