POLLACK MIHÁLY UTCÁTÓL ÉSZAKRA FEKVŐ LAKÓTERÜLET
PAKS

VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT
EREDMÉNY:IV. HELYEZÉS

. . . . .

Tervezők:
ZOLTÁN ERZSÉBET DLA / 3Z KFT.
DR. GYERGYÁK JÁNOS / AU.ROOM ÉPÍTÉSZ MŰHELY
PAÁRI PÉTER

. . . . .

Publikáció:
HTTP://EPITESZFORUM.HU/ATMENET-A-SURUBE-VAROSRENDEZESI-ESEPITESZETI-TERV-PAKSRA

. . . . .


Tervezés éve:
2017

. . . . .

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A város elsőszámú lakóterületfejlesztésének szánt, a Pollack Mihály utcától északra fekvő terület beépítésénél legfőbb elvünk az alközponti működés megteremtése volt, mely az új lakóterületek igényeinek kielégítésén túl a környező településrészeket (lakótelep és családi házas övezet) is kiszolgálja.
Az új területrész városhoz integrálása vagy éppen attól elzárása a használatban lévő vonalas elemeken alapszik, így a meglévő és tervezett úthálózat és zöld infrastruktúra rendszert folytatva alakítottuk ki az elsődleges közlekedési felületeket a közvetlen kapcsolat érdekében. A kapcsolódó hálózatok kialakítása után a hangsúlyt a fenntartható térkialakításra
helyeztük, ahol a funkciókat gyalogosan könnyen és magas minőségű térrendszerben lehet elérni. Ehhez az utcai élet, az utcára szervezett beépítések mellett döntöttünk, mely a térfalak aktív kialakításával (földszinten szolgáltatások) élettel teli, barátságos és emberi környezetet hoznak létre. Az előzőekben ismertetett elvek alapján az új városi alközpontot a tervezési terület belső területén jelöltük ki, ahol a térfalak egyszerre, egy közös elv mentén képesek kialakulni (zártsorú hangulat, közösségi funkciókkal a terepszinten). A javasolt központi terület a meglévő javaslathoz képest észak-keletebbre került, új épületekkel határolva, közvetlenül kapcsolódva a város északi részét és az Ürgemezős szabadidő központot összekötő zöldtengelyhez.
A különböző lakóterületek telepítésénél fontosnak tartottuk a meglévő településmorfológiához való illeszkedést; a terület sűrítése (társasházas övezet) az új központban valósul meg, mely kifelé, déli irányban lazábban telepített társasházakkal (zártsorú beépítés helyett szabadonálló, pontházas kialakítással), míg keleti és északi irányban pedig sorházas beépítéssel majd családi házas beépítéssel illeszkedik a meglévő morfológiához.
A közterek felületét hangsúlyozva, a terület három domináns irányából úgynevezett „kapukat” vagy másnéven fogadótereket javasoltunk létrehozni, melyek az alközpont előterei. Ilyen teret hoztunk létre a tervezési terület délnyugati részén, a lakótelep irányából, illetve északról, a meglévő és tervezett új családiházas övezet irányából. A belváros, a dominánsabban épített környezet irányából teresedés helyett egy nagyobb zöldfelületet terveztünk játszótérrel, mely az új főutcával párhuzamosan húzódó zöld tengelyhez , sétányhoz kapcsolódik.
A fejlesztés központjában a lehető legsűrűbb, de még élhető beépítésre és sokszínű térhasználatra törekedtünk, így a kívánt tervezési programot kisebb felületen javasoltuk megoldani, hogy további magánberuházások is épülhessenek szerkezetileg fontos, központi területeken.

KÖZTERÜLETRENDSZER KONCEPCIÓJA

A tervezés során külön hangsúlyt kapott a kialakítandó közterületek rendszere és minősége. A terület fenntarthatósága (lásd részletesen a fenntartható infrastruktúra szövegben) elsődlegesen a kialakítandó hálózatokon alapszik, ahol a gyalogos és biciklis közlekedést helyeztük előtérbe. A gyalogosbarát környezet a kialakítandó közterek minőségétől, azaz az utcák és városi terek hangulatától függ.
A tervezett új közterületrendszer egyszerre reagál a meglévő közterületére, illetve hoz létre egy sajátos városi központi közösségi térrendszert annak tereivel és egyedi városi hangulatával. Elemzéseink alapján Paks hiányt szenved a gyalogos városi utcák és terek kialakításában, főleg a település északi, északnyugati részén. Az „Újvárosi” részen a „Kishegyi úti lakótelep” modernizmus jegyében kialakított beépítései kellemes zöld környezetet eredményez határozatlan terekkel, azonban igazi városi, „utcai” élet nélkül, csakúgy, mint a szomszédos családi házas beépítésű területek.
A közterültrendszer egy új központi utca és arra merőleges kisebb utcákból áll, mely hálózat fontosabb találkozási pontjaiban új tereket javasoltunk. A központi terét a terület súlypontjába terveztük, mely az új telepítés „szíve”. A csatlakozó szomszédos területek felől délnyugatról, a lakótelep és családi házas övezet irányából, keletről a belváros, északon pedig a családi házas övezet határán kisebb városi teresedéseket javasoltunk, mint „felvezető” terek, amik a központi terület „kapuja”-ként működnek. Az említett tereket egy összefüggő térsorral és járdákkal, sétányokkal kapcsoltuk össze.
Az utcák mentén aktív térfalak kialakítását javasoljuk (lásd szabályozási koncepció), mely szintén befolyásolják a közterek használatát, így a pályázati kiírásban kért kereskedelmi egységeket a főutca mentén helyeztük el, egy kisebb „szolgáltatóház” kivételével

ENNTARTHATÓ INFRASTRUKTÚRA

Az elsődleges energiaszükségletek ökologikus megoldása mellett a tervezett új beépítés fentartható infrastruktúrája a gyalogos- és biciklisbarát környezetre, a közösségi közlekedés fejlesztésére, a lakóterületek sűrítéséra, a jó ütemezésre és a köz- és magánberuházások egyensúlyára épül.
GYALGOS ÉS BICIKLISBARÁT KÖRNYEZET
A közterületfejlesztési koncepciónál leírtak alapján elsődleges közlekedési elemként a gyaloglásra és a biciklire tekintünk, melyekhez magas minőségű közterek, és aktív, szolgáltatásokkal teli térfalak kapcsolódnak. Ennek a két elemnek valós hálózatként kell működnie, előnyt élvezve az autós közlekedéssel szemben.
A hálózatok mentén városi szolgáltatások láncát javasoljuk kiépíteni, kereskedelmi és szolgáltatási funkciókat, melyek a központi utcák mentén egy folyamatos „élménysort” nyújtanak.
KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS
A városi szintű kapcsolatok erősítésére javasoljuk a helyi közösségi közlekedést fejleszteni és a terület több pontjában buszmegállókat kiépíteni, kapcsolatban közösségi funkciókkal (terek, szolgáltatóház, templom és zöldfelületek). A tervezési terület bekapcsolása a meglévő helyi közösségi közlekedési rendszerbe létfontosságú; az erőművel, a belvárossal és az oktatási és kulturális intézmények közötti buszkapcsolat domináns elemként szerepel a terület fenntarthatóságának létrejöttében.
LAKÓTERÜLETEK SŰRÍTÉSE
Az ötletpályázatnál megadott telekméreteket minden esetben a legkisebb méretekre vettük a lehető legsűrűbb beépítéshez. A kívánt lakásszámot 449 db (társasházi lakás 278db, sorház 75db, családi ház 96db) egy kicsit megnövelve, a központban sűrűbben (a csatlakozó lakótelep közelében) míg és családi házak felé csökkenő sűrűséggel terveztük kialakítani. A tervezési programban megadott társasházakat dominánsan zártsorú beépítési formában (kivéve a tervezési terület déli részén, a Pollack Mihály utca mentén, hogy illeszkedjünk az utca déli oldalán kialakult laza, családi házas beépítéshez) illetve az alacsony intenzitású területen sorházakat terveztünk, a beépítés sűrítése érdekében.
ÜTEMEZÉS
A terület üzemeltetése, életének minősége, így a fenntarthatósága egy jól átgondolt ütemezésen alapszik. A terület beépítésénél előtérbe kell helyezni a sűrűbb területek kiépítését, mely lakásra és fogyasztóra vetítve fenntarthatóbb hálózatüzemeltetést eredményez, azonban fontos, hogy ezek a fejlesztések ne szigetelődjenek el a meglévő települési szövettől.
KÖZ és MAGÁNBERUHÁZÁSOK EGYENSÚLYA
A közpénzek véges mennyisége miatt a fejlesztés minősége, élhetősége és fenntarthatósága nagyban függ a kapcsolódó magánberuházásoktól. Ennek érdekében a tervezéstől a megvalósításig minden szinten széleskörű egyeztetések szükségesek a magán beruházói szándékok megismerése érdekében.
A magánberuházások fenntartásához jelentős kereskedelmi és szolgáltatói felületeket hoztunk létre a tervezett társasházas beépítések terepszintjén, illetve a terület központjában egy kisebb szolgáltatói házban (nagyobb bérelhető felület), változatos üzletméretekkel, segítve ezzel a helyi gazdaság fellendülését.
A terület sűrítése következtében beépítési tervünk egy nagyobb, jelentős fejlesztési potenciállal rendelkező telekegyüttest (4 telek, a tervezési terület dél-nyugati, a lakótelephez csatlakozó sarkában) ami a paksi atomerőműhöz köthető fejlesztéssel kiegészülve (szolgáltatás, iroda és lakás), annak költségeit támogatva, komoly lehetőségeket rejt ( jó közlekedéskapcsolat, gyalogos és biciklisbarát környezet, szolgáltatások közelséges, és közeli természeti területek).